3 év

2013.10.08. 11:59

Ennyi telt azóta, hogy bármit is írtam volna :) Az élet nem állt meg, megpróbálok visszatérni a blogolásra, de most néhány képet azért kiteszek.

imageblogra.jpg

image3blogra.jpg

image2blogra.jpg

hazaengedték

2010.07.22. 02:43

Délután kettőre mehettem érte, reggel pisilt vért, így teljesen biztosak lettek abban, hogy a hólyag nem reped szét, és életben marad. Megröntgenezték, és kiderült, hogy eltört a medencéje a csípő izület mellett, és az összes bordája elrepedt, de szerencsére egyik sem tört el. Vannak belső sérülései, de egyik sem életveszélyes, és van sok külső sérülés, amikből a legcsúnyább a hasa és a fütyije, itt teljesen lejött a bőr.

A doki azt mondta, hogy 3 hónapis pihenjen ketrecben napi max 20 perc mozgás. ÉS hogy 3 hét múlva jöjjünk vissza, megnézi a lábát. De hogy ő nem műtené meg, mert még akkor sem biztos, hogy helyrejönne.

Amikor megérkeztem kihozták nekem, nagyon megkönnyebbültem, hogy újra látom, ő is örült nekem, de nagyon bágyadt volt. Kivittem pisilni, meglepően jól boldogul három lábon :) és egyből szimatolgatni kezdett, és csóválni a farkát.

Hazafelé vettem egy utazó kennelt, nagyobbat mint a mérete, mert most nagyon fontos, hogy kényelmesen tudjon feküdni, és legyen tere helyezkedni a tölcsérrel is.

Végigaludta az utat, mikor hazaértünk is egyből elaludt. Semmire nem kelt fel, arra is csak nehezen, mikor a sajtot, és benne a vitamint az orrához tettem. Ez volt az első zöldkagyló kapszula amit adtam neki. Az én térdemet ez mentette meg a protézistől, és úgy gondolom, hogy neki most az izületei, csontjai nagyon nagy megterhelésnek vannak kitéve, és meg szeretném előzni a bajt, vagy legalábbis lassítani a kopás folyamatát. Napi kettőt kap belőle. Reggel és este, egy kis kockasajtba rejtve.

felelősség

2010.07.22. 02:25

Sajnos abban igaza van a dokinak, hogy az én hibám, hogy elütötték. Ugyanis nemrég vettem neki egy szép új piros nyakörvet, mert a régi tönkrement. Elég olcsó volt, konkrétan 400Ft. És beállítottam a méretét, hogy ne tudjon kijönni a feje, de meglazult, mert rossz minőségű volt a műanyag taartozék.

Mindenkinek azt mondom ezek után, hogy igenis tessék rááldozni a nyakörvre, pórázra, mert az amit drágán vettem fél éve és beállítottam, még ma is miniméter pontosan ugyanott van, ugyanakkora a mérete. Nem szabad hagyni, hogy a kutyánk élete néhány ezer forinton múljon!!!

a fehérvári kórház

2010.07.22. 02:24

Amint megérkeztünk elláták, kapott 8 injekciót, infúziót. Sokkos állapotban volt, a száját összekötözték, nehogy megharapja az orvost. Ezt értem, de ahogy összekötözték! Annyira durván, hogy az fájt neki akkor a legjobban. Ráadásul az orvos egyből közölte, hogy nem szimpatikus neki a kutya, mert sunyi feje van. És hogy azért ütötték el, mert nem figyeltem rá oda. 

Monty orrából vér csöpögött, és ha hozzányúltam a hasához vér folyt a fütyijéből. A hasa hatalmasra dagadt. A doki mondta, hogy ilyen esetkben kb 90%-ban megreped a hugyhólyag, és akkor nem tudják már megmenteni, de beteszik egy ketrecbe, reggelig megfigyelik, és 24 óra elteltével kideül, hogy túléli-e. Na itt teljesen összeomlottam, de tartottam magam még, mert őt próbáltam nyugtatgatni. És már akarták elvinni, amikor szerencsére szóltam, hogy ő nem ilyen kövér, alapvetően vékony, és hogy miért ilyen nagy a hasa. Azt csak ezek után vizsgálták meg. Felvezettek neki egy katétert, és azonnal lefolyt egy tál vér. Azt mondták ez jó jel, mert talán egyben maradt a hólyag. Ezek után elvitték.

Elmondhatatlan az az érzés, hogy ott kell hagyni egy idegen helyen, éppen akkor amikor a legrosszabbul van, és hogy azt se tudom vajon él-e még mire visszajövök.

szörnyű baleset

2010.07.22. 02:02

most szombaton szörnyű dolog történt. elütötték Montyt.

nem velem volt, kibújt a nyakörvből, mert az valamitől meglazult, és kirohant a kocsi elé. a sofőr észrevette, hogy elütötte, és látta, ahogy szegény nagymamám rohan oda sírva, erre gyorsan továbbhajtott. van, hogy nem lehet megállni és akaratlanul elütünk egy állatot, de az utána tanusított viselkedését nem minősíteném.

Mamám hívott azonnal, este 9kor Siófokon, nem tudta megmondani, hogy életben van-e még. Na ezt az érzést senkinek nem kívánom. Azonnal mentem, 10kor már a legközelebbi állatkórházban voltunk Székesfehérváron.

Hála az égnek, az én kis terminátorom túlélte. Viszont annyi minden történik azóta, és sok tapasztalatot szerzek, jókat-rosszakat egyaránt, hogy mindent le szeretnék írni.

Azt, hogy ez milyen érzés, azt nem tudom leírni. Mint ha a gyerekem lenne. És kapni egy ilyen hívást, az iszonyatos érzés. Teljesen össze vagyok törve, mégis erősnek kell lenni, és mindent a lehető legjobban végigcsinálni azért, hogy neki is legyen ereje, és hogy fel tudjon épülni, ha lehet minél hamarabb.

Ez a mostani az első bejezése egy hosszú történetnek, ami az ő útjáról szól, arról, hogy hogyan lesz képes újra járni, és futni, és hogy mennyi akaratereje van.

jó lenne

2010.07.02. 03:42

nincs mentség, eltűntem. de azt hiszem lassan lesz erőm újra igazi gazdivá válni, aki nem a saját sebeit nyalogatja. el is határoztam, hogy szeptemberben nekimegyünk újra a középfokú vizsgának, és ha sikerül újra járunk rendesen suliba. meg nyomkövetni, és ÖV-re.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Málna

2010.02.26. 09:39

Nos, mivel jól elhanyagoltam a blogolást, ezért nem is írtam Málnáról sem. Az igazság az, hogy ő már nem lakik itt. A gazdájával, Katival elköltöztek. Most már csak ketten vagyunk Montyval.

Szoktam találkozni Málnussal, és nagyon jól van. De több infóért, vagy képért, írjatok a picipupak@gmail.com-ra, és akkor megadom Kati email címét, aki többet is tud mesélni róla.

Monty és Málna

2010.01.24. 23:09

Ma Katinak is lett egy saját kutyája, aki Málna lett :)

Málnát holnap elvisszük orvoshoz, hogy kiderüljön mennyi idős lehet, milyen egészségi állapotban van és hasonlók. Szegénykének elég hányatott sora volt, úgyhogy nagyon remélem itt végre jó sora lesz és igazi otthonra talál. Kati teljesen odavan érte =)

Teszek is fel gyorsan pár képet, most amíg még nyugi van végre.

 

 

 

 

 

 

 

 

Homályos, mert Málnának egy másodperc nyugta sem volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Végre béke :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

vizsga középfokon

2010.01.09. 18:21

Hát ez az ami sehogyan sem akar összejönni. Legutóbb azért maradt el, mert túl nagy volt, a mai meg az eső miatt, és azért, mert a pályán összefüggő tó keletkezett :) Kimentünk már 12:30ra, hogy még legyen idő lefárasztani őket a vizsga előtt, akkor még nem esett, így tudtunk kicsit játszani. Esti kölcsönadta a játékukat, amivel végre Monty is jól eljátszott :)

Kb 13kor kezdett esni, és mire sor kerülhetett volna a vizsgára a kutyák is és mi is eláztunk. Szegény kutyák, bőrig áztak, remegtek, 1 vagy 2 kivétellel még leülni sem voltak hajlandóak, (amit meg is tudok érteni). Enikő nagyon aranyos volt, mert mondta, hogy a vizsga ugyan elmarad, de ettől függetlenül mindenki részt vehet innentől fogva a klub foglalkozásokon =)))

És ez bizony nem mást jelent mint, hogy holnap megyünk 7:30ra ÖV-re!! Viszont nem szabad elfelejteni továbbri is gyakorolni vele, mert késöbb ugye meg kell csinálni a vizsgát.

Várom már a holnapi napot, nagyon kiváncsi vagyok, hogy mi lesz. És meg szeretném majd azt is kérdezni, hogy így hivatalos vizsga nélkül vajon lehet-e járni nyomkövetésre.

boldog nap

2010.01.06. 07:38

Ennél jobban ritkán kezdődik napom. a betegség miatt majdnem 48órát aludtam végig, amit Monty finoman szólva is elég rosszul viselt. Már amúgy is kezdtem kijönni belőle, de ez a havazás most már teljesen meggyógyított. Szóval, fogtam a kutyát és 05-kor lementem vele a Bakáts térre rohangálni és játszani.

Rémusz neked üzenem, hogy az összes szűz havat mi rohangáltuk szét :)

Lent voltunk 6:30-ig, hazafelé bementünk egy péksége frissen készült péksüteményért, majd hazaérve főztünk kávét, és közösen ébresztettük reggelivel azt, akit mindketten nagyon szeretünk =)

 És ráadásul ma megyünk a kutyasuliba is gyakorolni, és megint találkozunk Rémusszal, Estivel, Bodzával és Szergejjel :) meg mindenki mással is!

 

Itt van néhány kép a hajnali játékból. Nem a legjobbak, de azért az érzést visszaadják, remélem :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

képek

2010.01.06. 02:42

Már csak néhány, az elmúlt 2 hétben készült képet teszek fel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a szobában játék közben

 

 

 

 

 

 

 

 

a tiltott helyen alvás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a lehető legtiltottabb hely :) de mentségünkre legyen mondva ő jó fiú volt, kint várt nyüszítve, és a karácsony minket ragadott magával annyira, hogy felhívjuk az ágyba egy kis reggeli játékra =)

 

 

 

 

 

 

 

 

kimerülten :)

karácsony

2010.01.06. 02:13

Általában és normálisan szeretem a karácsonyt, összegyűlik a család, meg minden ilyenkor szokásos dolog.

Idén kifejezetten hálás lettem volna, ha elmarad a karácsony, vagy nekem nem kell részt vennem rajta. Nem kicsi a család, értsd ez alatt, hogy kb 20an gyűltünk össze Zircen a Mamámnál. Ott volt kicsi nagy, mindenki és Monty.

Katasztrófa volt. Mindenki Montyt akarta simogatni, játszani vele én mondtam mindenkinek, hogy hagyják békén, ez neki nagyon nagy stressz. A kutya reggel 7től megállás nélkül ugatott, félt, akkora para volt rajta, ami ritkán látni. Kötelező kis idejű jopofi után kivittem Apuval Bakonybélbe 1-2 órára. Ott aztán megnyugodott, rohangált, és jól érezte magát. De hát vissza kellett menni. Minden kezdődött előről. Nem számított mit mondok, ott mindenki jobban értett nálam a kutyákhoz, és persze 1-2óra után nagy közös egyetértésben megszületett az ítélet, miszerint ő csak egy városi elkényeztetett buta kutya, mert ha nem így lenne, kedvelné az embereket.

Ezek után jobbnak látnám, ha a nap maradék részét nem töltöm ott Montyval, úgyhogy elmentünk és egy hatalmasat sétáltunk, és mire visszaértünk szerencsére már indultunk is haza, ahol aztán úgy aludt az egész napos feszültség után, mint aki még sosem aludt.

Azért is lett volna jó kihagyni a karácsonyt, mert azóta megint visszaesett. Úgy értem, hogy ismét ugyanolyan félős, mint a kutyasuli kezdetekor. A szeptember óta nehezen elért javulás szertefoszlott. Úgyhogy az igazi karácsony az lesz nekünk, ha elkezdhetünk végre ÖV-re járni =)

 

 

tél és hó és só

2010.01.06. 02:00

Nos ez 3 olyan dolog, ami mostanában fontos része a mindennapjainknak. A telet szeretjük, bár ha nagyon hideg az mégsem annyira jó, de olyankor is jól el van ha talál játszótársakat, akikkel lehet rohangálni.

A hó. Nos bátran kijelenthetem, hogy Monty hó iránti szerelme legalább olyan nagy, mint az enyém! =) Az első nagy hó alkalmával rájöttem, hogy legbelül tuti valami északi kutya, akinek állandó hóra lenne szüksége. A hó neki nem mást jelent mint a végeláthatatlan játék, a fura fehér izé, amiben jókat lehet csúszkálni, a megehető hógolyókat és még sok szuper dolgot.

A só. Utáljuk. De tényleg, nagyon és őszintén utáljuk. Legszivesebben azt sóznám le, aki egy tonna sót szór az utakra, meg járdákra meg mindenhova. Borzasztó módon fáj Montynak a só. Olyannyira, hogy a nagy sózások idején kénytelen vagyok ölbe vinni a parkig, mert máshogy nem lehet. Mikor erre rájöttem, az úgy történt, hogy nyüszítve lassan haladtunk, és ő emelgette a mancsoskáit, majd egyszer csak nagyon fájdalmasan kezdett nyüszíteni, megállt, és egyszerre 3 lábát próbálta felemelni, és elborult. Annyira fájt neki, hogy fel sem tudott állni. Szóval ekkor döntöttem el, hogy inkább ölben elviszem a tiszta hóig, nem akarom, hogy komolyabb kárt tegyen a só a mancsában.

Ma végre ismét havazik, én kezdek meggyógyulni, ugyhogy ismét kiélvezhetjük majd a tél adta szuper lehetőségeket és a só miatti nehézségeket.

 

suli, vizsga, ÖV, kitartás

2009.12.14. 01:35

Megint vége a hétvégének =(

Ez jó és mozgalmas két nap volt, és ami a legfontosabb: elgondolkodtató is egyben. Pénteken nem is tudom miért és hogyan elővettem az ágyát, amit még baba korában varrtam neki. Azért lett elrakva mert nem szerette, ráadusul a fáradtságos munkával elkészült személyre szabott huzatot is megsemmisítette :) Na, most hogy elővettem, és ő meglátta azonnal odarohant és rávetette magát. Azóta csak és kizárólag azon alszik. Úgyhogy el is határoztam, hogy a héten rendbeteszem a huzatot, hogy ne a belső menjen tönkre, piszkolódjon. Majd teszek fel képet is :)

Szombaton már 11-kor találkoztam Rémusszal, Szergejjel és Bodzával Nehru parton, azzal a céllal, hogy elfáradjanak a rosszaságok mire 1-kor kezdődik a suli. Monty hűen önmagához talált egy emberkakit, és elkezdte befalatozni, de nekem ez már sok volt, mert mindig ezt csinálja, próbáltam letiltani, de nem ment =( Most otthagytam Rémuszra, én meg elmentem a boltba fogkrémért.. Mikor visszaértem pórázon odasétáltam vele a tett helyszínére, kezemben a lecsavart kupakú fogkrémmel. Hát igazából sokat nem teketóriázott, egyből nekiállt enni, ráüvöltöttem- kb semmi hatása nem volt, úgyhogy elrántottam és adtam a tubus tartalmának egy részét a szájába nyomtam. Nagyon szenvedett, de tényleg. Ennek a ruhám látta a legtöbb kárát :P Viszont kb 15 perc mulva még mindig pórázon megint odasétáltam vele, de már meg sem mertem közelíteni. Azt hittem végre leszámoltunk az emberkaki evéssel. De ma (vasárnap) reggel kiderült, hogy nem =(

A suli mind a két nap nagyon tetszett, igazán szuper volt, ráadásul Rémusszal is rengeteget beszélgettünk kutyás dolgokról, ami szintén nagyon jó volt. Szombaton találkoztunk Fruzsival és Gyurmával is =)

Szombaton is és vasárnap is megcsináltuk egyszer a vizsga feladtsort. A szombati vizsga jobb volt, mert ott nem buktunk meg. Ma pisilt a pályán!!! Ez elég para azért =( A legnagyobb baj nálunk az, hogy nem tudom rávenni, hogy rám figyeljen. Elmegy szaglászik, és csak akkor csinálja a feladatot, ha kedve van hozzá. Mindent tud, hogy mit kell csinálni, és ha csinálja, akkor megy szépen, de rávenni, hogy figyeljen, az nagyon nehéz. És akkor még a helyben maradás problémáról nem is beszéltem... Már azért néha el tudok menni tőle 20 méterre, de ha hívom akkor már nm tudom lefektetnibár most ez zavar a legkevésbé. Arra gondoltam, hogy csütörtökig, vagy péntekig, még gyakorulunk, és kb egész nap vele fogok foglalkozni, többet, mint egyébként szoktam, és akkor ha péntek szombat szobanövény üzemmódba kapcsolunk, akkor talán jobban vágyik majd a foglalkozásra vasárnap a vizsgán.

Kérdeztem ma Enikőtől, hogy mit tehetnék, hogy figyeljen rám, de azt mondta hogy nehéz eset, mert szombaton azért nem figyelt, mert "köcsög terrier" volt, ma meg azért mert annyira félt, hogy nem mert semmit csinálni. Ki is kellett oldanom a "vizsga" előtt.

Furcsa, hogy most annyira más dolog motivál abban, hogy sikerüljön a vizsgánk, mint az alapfoknál. Akkor az volt bennem, hogy úristen mennyire ciki megbukni, most meg az, hogy azért lenne jó megcsinálni, hogy mehessünk ÖV-re, hogy végre javuljon a kis pocok életminősége. Az se érdekel, ha épp csak, hogy átcsusszanunk, majd késöbb lehet még javítani. Volt szombaton Örző-Védő ösztön teszt. Igazából nagyon kiváncsi voltam, és bár ismerve Montyt nem számítottam nagy bátorságra, de ennyi rémületre sem.. 6 méternél közelebb nem mert menni Tamáshoz (ő csinálta az ÖV-t), behúzta a farkát és ugatott. Tamás lefeküdt a földre, úgy adott neki pár jutalomfalatot, amit nagy nehezen elvett tőle, de ha csak levegőt vett Tamás, Monty akkor is elfutott. Szóval kutya nélkül beszélgettünk Tamással, mondta, hogy nekünk kötelező az ÖV, és hogy Montyban nagyon mély és régi trauma van. Mondta, hogy sok kitartás kell majd hozzás, és nem szabad akkor sem feladni, ha hónapokon át úgy látszik majd, hogy nincs változás. Most úgy gondolja, hogy egy év, vagy kicsivel hosszabb idő alatt tudja ezt a traumát eltüntetni belőle, de mondta azt is, hogy nem biztos, hogy maradéktalanul, de legalább boldog életet élhet utána =)

Nem tudom, hogy ki bántotta Montyt amikor még pici volt, de nagyon utálom! Még csak 1 éves és mindentől fél. És még 1 év, hogy rendes élete lehessen. Nem tudom kinek volt szive tönkretenni egy élőlény életét...

Tehát most azon izgulok, hogy sikerüljön a vizsga, hogy megkezdhessük a hosszú utunkat a kiegyensúlyozott, és talán egy boldogabb élet felé. Azért is írom ezt le, mert ismerve magam lessz amikor majd úgy érzem, hogy feladom, és akkor majd ha ezt elolvasom már nem is akarom majd feladni :) Szeretem ezt a kis pockot, és azt szeretném, hogy jó élete legyen.

betegség

2009.12.04. 14:39

Ezt a hetet igazán kihagyhattuk volna az életünkből. Montynak szombaton kitört a farkaskörme, úgyhogy suli helyett ügyeleten voltunk. Vasárnap katasztrófa volt a suli, bár ha azt nézem, hogy ott még jól volt, akkor nem volt katasztrófa.

Vasárnap este elkezdett remegni. És azóta is folyton remeg. Egészen sokat voltunk orvosnál a héten. Volt vérvétel, teljes vérkép, volt rémület, sírás, most meg csak erős gyógyszer van, és reménykedés, hogy ez hatni fog végre.

Sajnos nem tudják mi baja van, a vérkép alapján erős gyulladás van benne, de nem tudják, hogy mi lehet begyulladva. Most giga adag gyulladáscsökkentőt kap. Kicsit lejjebb hagyott már ugyan az egész napos remegés, de a jókedv nem igen tért vissza Montyba. Olyan kis elesett. Ami vigasztal az az, hogy legalább akkor jókedvű, ha játszunk, vagy a séta közben barátkozhat más kutyákkal.

Ma lesz a héten az első gyakorlás, mert már néha ébren van, és nem alszik egész nap. Remélem ez is jobb kedvre deríti majd. Hétfőn még a kajától sem pörgött fel, csak feküdt és remegett, ehhez képest már sokkal jobban van :)

Így néz most ki :

 

elkeseredve

2009.11.27. 02:46

Kicsit el vagyok keseredve mostanában. Néha úgy gondolom, hogy sose fogom tudni helyrehozni és olyan szintre jutattatni Montyval a kapcsolatunkat amilyenre szeretném, és hát a tanítással is vannak gondjaim.

Monty szerdán (25-én) volt 1 éves =) Mikor hazahoztuk akkor azt hittem, hogy mire ez az apróság egy éves lesz, kb mintakutya és mintagazdi leszünk. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy ettől fényévekre vagyunk.

Meg kell tanulnom őt, úgy értem még ma is millió viselkedése van amit nem értek, fogalmam sincs miért csinálja, és bizony néha elszakad a cérna és közel kerülök ahhoz, hogy feladjam. Például itt van a sípolás. Rémusz szerint cuki :) ami igaz, ha csak ritkán hallja az ember. De ha 0-24ben sípol az már igazán idegesítő. Sípol, ha örül, sípol ha akar valamit, sípol ha játszunk, sípol ha tanulunk, illetve itt nem mindig, igazából csak akkor nem ha alszik. (Most ránéztem és úgy alszik, hogy mind a 4 lába égnek áll =)  ) Imádom ezt az akaratos kis pockot :)

A játék a másik. Újra meg kell tanulnom játszani vele mindenféle segédeszköz nélkül. Régen, mikor apró volt még, akkor ebben nagyon jók voltunk, manapság épp hogy megy. Úgyhogy szoktam próbálkozni vele, újra megszerettetni vele a közös játékot, de legtöbbször az a vége, hogy ő totál beindul, és olyankor eldurvul és nem direkt, de valahogy mindig az lesz a vége, hogy valami vérző sebem keletkezik. Gondoltam már arra, hogy ha foggal hozzámér, akkor elfordulok és egy ideig levegőnek nézem amíg picit meg nem nyugszik, de akkor hogy jön rá arra, hogy velem játszani jó móka és nem csak arról szól, hogy folyton lefordulok róla?!

A harmadik a tanítás. Sokkal jobban élvezzük mindketten ezt a második tanfolyamot. :) Igazából titokban már tervezgetem, hogy ha sikerül a vizsga miket fogunk még megtanulni, és milyen foglalkozásokra fogunk járni. Még csak 1 éves, még rengetek évünk van tanulni, minden bele fog férni, amit élvezünk=) De a probléma nyilván nem ez. Van nekünk egy hatalmas mumusunk: helyben maradás. Norcsii mondta, hogy szeretessem meg vele első körben az ülést, fekvést, és ezt nagyon sok jutalomfalattal érhetem el. Tök lelkesen próbálkoztam, próbálkozok (egyre kevésbé lelkesen). Halom virslit kapott agyon dicsértem ha velem szemben ült, vagy feküdt. Még időt és távolságot sem növeltem. De még így is megunja. Kb 1-2 perc után elkezd sípolni, majd feláll és elmegy szaglászni. Már itthon sem megy, úgyhogy biztosra veszem, hogy én csinálok valamit irtó rosszul, csak nem tudom mit. Ma kimentünk a népszigetre, jött velem egy barátnőm is, ott sétáltunk egy nagyot, majd picit gyakorolni szerettem volna Montyval, ami csak félig jött össze. Néhányszor le tudtam ültetni meg fektetni, meg talán kétszer lábnálkerült, de ezekből ennyi volt. Elment, mit elment, elfutott szimatolgatni. =( Aztán elővettem a bóját, és azt gyakoroltuk, azt meg egyszerűen imádta. Simán ment a tíz méterről kiküldés és ott fektetés :) Ezt gyakoroltuk egy ideig, aztán engedtem játszani, meg rohangálni. De nem akart, ő még bójázott volna. Aztán csak ment egy idő után tovább futkározni.

Este még klikkereztünk kicsit, megint ültünk, feküdtünk, aztán gyakoroltuk a trükköt, amit meg kell tanulni házi feladatnak. Már egészen jól megy, ma sikerült pálca nélkül is =) Viszont rájöttem, hogy nagyon rosszul választottam trükköt. Azt tanuljuk, hogy ha előrehajolok ő felugrik a hátamra. De mivel nagyon pici, én nem tudok annyira lehajolni, hogy rám  tudjon ugrani, ez csak úgy megy, ha én a földön térdelek :) Most töröm a fejem, valami klasszabb dolgon. Szerencsére hihetetlenül gyorsan tanul pálcáva és úgy is ha neki kell rájönnie, hogy mi a feladat :)

extázis

2009.11.18. 00:16

Már megint rég nem írtam, sajnálom, de most nem a lustaságom volt az oka, hanem az elfoglaltságom.

Ma délután leutaztunk Montyval csopakra, és maradunk is péntek estig, vagy szombat reggelig, és akkor csak kutyasulira megyünk haza :)

Az autóban már néhány utcányira felismerte, hogy hova jöttünk, és teljesen bezsongott. Volt is nagy mindent körberohangálás mikor megérkeztünk :) Annyira jó kedvű volt, hogy még apunak is örült, mikor megérkezett, pedig ilyen még nem volt, mert vele sem szokott haverkodni. (ez ugye a félőssége miatt van =(  ) Több oka is van annak, hogy lejöttünk ide: nekem holnap veszprémben kell dolgoznom, a többi nap meg a hatalmas kertben fogunk gyakorolni a sulira :) Úgy érzem, hogy nagyon le vagyunk maradva dolgokban, és ezeket be kell hozni, mire jön a vizsga. Itt nyugodtan van lehetőség gyakorolni a helyben a maradást, a behívásból megállítást, a távolban ültetést, fektetést és minden egyebet is. Ma már találtam olyan használaton kívüli faanyagokat, amiből lehet akadályokat is csinálni, amin gyakorolni tudunk. És léceket is le fogok tenni, hogy tudjam milyen távolságig megy a helyben maradás, mert a suliban ez nem volt több 1 max 2 méternél, ami még annál is sokkal rosszabb mint amilyen régen volt =( De sebaj, még van időnk ezt felgyúrni és most abszolút bizakodó vagyok, és úgy gondolom, hogy a vizsgára szuperül fog menni minden.

A most hétvégei suli volt ősidők óta az első olyan alkalom, hogy Monty nem ment neki egyik kutyának sem!!! Szóval végre volt két olyan alkalom, amikor nem kellett hajtanom =) Szerintem ezt el sem tudja az képzelni milyen öröm, akinek nem kellett minden alkalommal legalább egyszer végigcsinálnia a kutyájával :) Jó lenne, ha ez már így is maradna, de őszintén ebben még nem tudok teljesen bízni.

Sokkal lelkesebb vagyok most a tanítását illetően, mint az előző tanfolyam során, ezt nem igazán tudom, hogy miért van, de mindenesetre jó érzés nagyon. Minden nap szeretnék vele gyakorolni, bár ez eddig nem jött össze, általában egy héten két nap ki szokott maradni, de a többi napon gyakorolgatunk lelkesen =) És azt vettem észre, hogy ő is sokkal lelkesebb lett a gyakorlást illetően, ami szuper! De az abszolút favorit a dobozos gyakorlás. Teljesen beleszeretett. Azóta a dobozt nem tudom használni mint szennyes-tető, mert amint meglátja azonnal akar vele kezdeni valamit, úgyhogy most majd valami mást teszek le. Hétvégén be kellett vinni a dobozt a suliba, bemutatni ki hol jár és amikor meglátta a dobozát odarohant a szimatolgatásból és már akkor bele akart ugrani amikor az még a kezemben volt :)

Elloptam Rémusz és Esti ötletét, miszerint összeírják, hogy mit szeretnének mindenképp megtanítani Szergejnek és Bodzának :) Még csak néhány dolog szerepel a listámon, de folyamatosan bővítgetem, amikor van időm érdemben foglalkozni vele. Az viszont biztos, hogy a trükkök közül a szégyelld magad lesz az első Gyurma videója alapján.

A nem trükkök közül pedig a sípolásról való leltiltás, leszoktatás, amit még nem kezdtem el, mert nem érzem még elég magabiztosnak magam hozzá, addig meg nem akarok belevágni, mert ha ez rosszabbodni fog tuti megőrülök :D

Multkor igértem videót. Megcsináltam, a 10-i gyakorlásból egy rész. Itt van.

Igazából rájöttem, hogy azért lenne hasznos még sok videót csinálni, mert amikor ezt néztem vissza rájöttem, hogy sokszor nem jól csinálom =( De hát van, hogy a hibáinkból kell tanulni :P Azért teszem fel, hátha vannak még hozzám hasonló nem túl profi klikkerezők, akiknek szintén tanulságos lehet. Bár nincs eredeti hang, azért szerintem lehet tudni mikor volt "klikk".

2 hét tömören

2009.11.09. 01:09

Megpróbálom behozni az elmúlt kb 2 hét lemaradását :)

2 napot vidéken töltöttünk, ahol sokat gyakoroltunk kint a kertben, akkor próbáltam ki először a májat jutalomfalatként, és nagyon bevállt :) Mindent szuperül csinált, a lábnálkövetés is nagyon profin ment, pedig a vizsgán voltak vele gondjaink. Gyakorlás után elkezdtünk tanulni pacsit adni, ami már egészen jól megy, de még nem tökéletes.

Monty imád a szabadban lenni, egész nap kint voltunk, de úgy tűnt neki még ez is kevés :) Annyi izgalmas dolog van neki ott: lehet rohangálni egész nap, lehet diót enni, le lehet lopkodni a még meglévő fügét a fáról, szét lehet hordani a farakást, és minden egyes darabját kicsit megrácsálni ;)

Miután hazajöttünk volt nálunk egy házibuli, ahova jött Esti, Rémusz, Bodza és Szergej is =) Azt hittem, hogy nem nagyon kell aggódni Monty ember félelme miatt, hiszen a két kutya leköti, meg ismeri is azokat akik jönnek, és majdnem mindenkivel jóban van. Sajnos tévedtem =( Valaki kitalálta a bulin, hogy mennyire jó móka Montyt ijesztegetni, és szegénykém annyira rosszul volt már, hogy amikor nekem szóltak, hogy ez történik, és oda szerettem volna hívni magamhoz megnyugtatni, már tőlem is félt, és nem mert jönni, hanem próbált elbújni. Nem értem milyen ember tartja ezt viccesnek... Most egy picit így visszaesett a bizalom építés, de úgy látom, hogy az elmúlt pár napban újra kezd javulni :)

Most újra dolgozom, és sajnos nagyon sok időt van itthon egyedül. Többet mint kellenne, mert hajnalban megyek el, és csak későn jövök meg. Őszintén szólva érdemben nem is tudtam vele foglalkozni, és amúgy is kevés időt időt töltöttünk együtt. A munka miatt biztossá vált, hogy nem megyek most nyelvsuliba, úgyhogy tudunk járni a most (november 7.) kezdődött középfokú kutyasulis tanfolyamra.

Tegnap volt az első alkalom, és mondhatom szörnyű volt és én is rosszul reagáltam. Monty nem figyelt rám, mondhatnám úgy levegőnek nézett... Mivel régebben ilyen nem volt, ezért nem is nagyon értettem, és mérges lettem rá nagyon. Nagyon haragudtam rá, ideges lettem, aztán miután hazértünk kiültem a konyhába kicsit cigizni, őt meg a szobában hagytam. Jó volt picit nélküle lenni és gondolkodni. Ma már szégyenlem, hogy rá haragudtam, hiszen sajnos be kell vallanom, hogy a hibás én vagyok. Én hagyagoltam el, és nem is kicsit. Hát ez a fagyi visszanyalt. Szóval egy ideig gondolkodtam, megnyugodtam, aztán bejmentem hozzá, kedvesen magamhoz hívtam, kicsit megszeretgettem, és gyakoroltam vele picit. Ezt azért tartottam fontosnak, hogy neki is legyen sikerélménye, és nekem is. Tegnap este még egyszer gyakoroltunk egy keveset, és akkor már megint figyelt rám végig :)

Ma suli előtt is klikkereztünk picit, és úgy indultunk útnak, hogy mindkettőnknek jókedve volt :) Végig jól éreztük ma magunkat a suliban, tudtunk is dolgozni, mert figyelt rám :) Nem mondom, az elején volt egy két alkalom amikor elkolbászolt, de sikerült magamra vonni a figyelmét, és végre izgalmasabbnak találta a gyakorlást, mint a szaglászást. Szuper dolgokat csináltunk ma, elsőnek párokba álltunk mi gazdik, és egy egy feladatot klikkereztünk be egymásnak, utána mindenki elé leraktak egy bóját 3 méterre, és a kutyáknak kellett beklikkelni, hogy menjenek el hozzá. nagyon izgi volt. Még akkor is ha nem sikerült, én nagyon élveztem ahogy láttam rajta hogy jön rá apró dolgokra, és aztán azt kezdi tudatosan csinálni :)

Játszottunk is kicsit, és az is ment jól, ráadásul azt is nagyon élveztük mindketten. Végig esett az eső, de egyáltalán nem volt zavaró, mert remekül éreztük magunkat =)

Kaptunk házi feladatot: gyakorolni kell azt, hogy lerakunk egy dobozt, és a kutyának rá kell jönnie, hogy azzal kell valamit csinálni, illetve futkározós sétánál gyakorolni kell azt, hogy tőlem 2-3 méterre is le tudjon feküdni és ülni is.

Vacsora után gyakoroltam is vele a dobozos feladatot. Kati kivette, addig én lettettem egy doboztetőt, és mikor visszajöttek, kicsit bemelegíttem ültetéses, fektetétes gyakorlatokkal, majd kezdődött a móka. Katival rengeteget szuper pillanatot szerzett nekünk. Először akkor klikkeltem, amikor arra nézett állva, aztán egy idő után arra már nem klikkeltem, hogy kezdjen el felajánlani más mozgásokat is. De mint tudjuk Monty egy sípkutya :D És a 10 perces gyakorlás közben végig sípolt, jelezve hogy ő nem érti mit kell csinálni :) Aztán amikor megunja a sípolást próbálkozik. Hihetetlen volt látni, ahogy gondolkodni kezd, és rájön dolgokra. Én úgy terveztem, hogy az lesz a feladat, hogy beleáll 4 lábbal. A 10 perc alatt viszont eljutottunk odáig, hogy rájött arra, hogy a doboznál kap klikket, és a legtöbb amit elértem, hogy a fejét beledugja =) Annyira cuki volt :)) Én még úgy gyakoroltam volna vele, de mondták, hogy egyszerre nem lehet még sokat. Levezetésnek megint volt ültetés és fektetés, és ő néha felállt odatipegett a dobozhoz, beledugta a fejét, aztán nézett, hogy hol a klikk :) Szuperédes volt!!

Alig várom a holnapot, hogy újra gyakorolhassunk, nagyon élvezem ezt a feladatot, és remélem ő is, de gondolom igen, mert szinte végig farokcsóválva gyakoroltunk :)

Mivel most úgyis videóznom kell a munka miatt arra gondoltam felveszem a következő dobozos gyakorlást, aztán felrakom ide megmutatni =)

kirándulás

2009.10.24. 01:51

Jó rég nem írtam már, most igyekszem bepótolni :)

Tegnapelőtt, nem sok minden történt, nagy sétára sem volt időnk elmenni, este rendeltem kaját ami szörnyű volt, napközis piskóta. Ovi óta erre vágytam, gondoltam kirugok a hámból és megkóstolom :) Hát nem kellett volna.. Szörnyen rossz volt, viszont hatalmas adag, de a minőség annyira kritikán aluli volt, hogy két falat után úgy döntöttem, meg sem eszem, ki is mentem valamiért egy pillanatra, és mikor mentem vissza, akkor láttam, hogy Monty nyakig a kajában van, és a felét már fel is falta! Annyira belemerült a dologba, hogy észre sem vette, hogy visszajöttem, így rendes rajtaütés volt az esemény ;)

Nagyon leszidtam, ő meg teljesen megijedt, mert nem vett észre. Elzavartam a helyére, még kicsit játszottam a mérgeset, aztán elmentem kidobni a kaját. Igazából annyira cuki volt, ahogy sietve, félve hogy hamar visszaérek habzsolta a sütit, hogy magamban jót mosolyogtam, de hát ezt nem lehet hagyni :) És mérges csak azért voltam mert csokis cucc volt, és mint tudjuk a kutyáknak az nagyon ártalmas..

Tegnap megint vidékre mentem, de okulva a keddi esetből nem hagytam itthon a gyereket :) És nagyon jól tettem, egy szuper napot töltöttünk együtt =)

 

 

 

 

 

 

 

 

Délelőtt Veszprémben voltunk, ahol sétáltunk egy nagyot, és még jól be is vásároltam neki sok finomságot, amit majd szép lassan meg is kap :) Vettem a kocsiba is jutalomfalatot, hogy rájöjjön autózni milyen jó :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Veszprém után mentünk Bakonybélbe kirándulni, hát azt nagyon élvezte! Még sose láttam ennyire boldognak, az extázis látható volt rajta =) Ahol voltunk ott volt egy kis tó is, amibe ő egyből bele is ment, és utána még 3x :D Iszonyú halszagú lett XD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aztán még több órán keszetül sétáltunk, rohangáltunk, de ő fáradhatatlan volt, vagyis úgy tűnt, de a kocsiban hazafelé már csak akkor ébredt fel, amikor lefotóztuk :)

Szeretnék még sokszor menni vele erdőbe kirándulni, mert jó volt látni, milyen jól érzi magát. Már beszéltem is más gazdikkal, és ők is benne vannak egy jó nagy túrázásban kutyákkal =) Remélem hamarosan összejön!

 

eképpen

2009.10.21. 00:12

Így alszik az új helyén :)

 

 

 

 

 

 

 

 

És ilyen, ha szétszedi a lakást ;)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

kis örDÖG

 

ágyprobléma

2009.10.20. 01:24

Sajnos hiába aludt tegnap szépen a helyén, háromszor is felébredtem, hogy feljött az ágyba aludni. Elgondolkoztam ma azon, hogy éjjel egyáltalán be sem engedem a hálóba, teszek az ajtóba valami rácsot, vagy akármit, amin ő nem tud átjönni, de ha meg tudom oldani, hogy csak az ágyat zárom el tőle, akkor ezt a verziót választom, mert igazság szerint szeretem ha a közelemben van :) Várom is a javaslatokat a probléma megoldására ;)

Este mentem vele kicsit rohangálni, meg picit gyakorolni, ügyes fiú volt nagyon :)

Aztán én mentem teázni, Kati jött, hogy hazavigye Montyt, és mikor én is hazaértem mesélte, hogy útközben kétszer megállt a kis pockány, meg akarta várni, amíg én is megyek.

Holnap egész nap vidéken leszek, és annyi időre nem hagyhatom itthon egyedül Montyt, magammal vinni meg azért nem akarom, mert sajnos nem bírja a hosszú autózást. Egyszer csak hirtelen felindulásból megkértem Katit, kérdezze meg a főnökét, hogy egy napra nem mehet-e vele a kutya is :) És igent mondott, úgyhogy holnap lesz élete első irodai napja. Kicsit izgulok, hogy vajon hogy fog viselkedni, de bízom benne, hogy jó fiú lesz.

Majd holnap megírom, hogy bírja az irodai munkát, remélem lényegesen jobban, mint én :P

mindenből egy kicsi

2009.10.19. 01:17

Monty az első kutyám, pár nap múlva lesz 11 hónapos, és ma elhatároztam, hogy írok arról milyen vele az élet.

2009. február 23. óta gyötörjük egymást, hol a szó kedves, hol a valódi értelmében :)

Ma kicsit elgondolkodtam mennyi mindenen mentünk keresztül, mióta hozzámkerült, és őszintén mondhatom, sokat fejlődtünk mindketten. Szeptember 5-én kezdtük el a Népszigeti Kutyaiskola alapfokú tanfolyamát, és ma sikeres engedelmességi vizsgán vagyunk túl =)

Ezen a hétvégén végiggondoltam milyen változásokat is köszönhetünk ennek a 7 hétvégének. Mikor odamentünk akkor még úgy volt, hogy ha Monty egyedül maradt itthon, akkor atomjaira szedte szét a lakást, bepisilt a férfiaktól, mindenkitől akik nem mi (a 2 gazdi) voltunk rettegett, és úgy gondolta, hogy neki kötelessége éjjel az ágyban aludnia : )

Ma már nem is emlékszem mikor tett kárt a lakásban utoljára, amikor egyedül maradt itthon, pedig elég sok éjjel megyek el, végre elkezdte úgy gondolni, hogy nem minden ember őt akarja megölni, és néha magától odamegy idegenekhez, persze ez elég ritka, és még mindig sokkal bizalmatlanabb, mint az átlag, de nagyon sokat fejlődött.

Az ágyban alvás még egy kicsit mumus dolog de az elmúlt pár napban nagyot léptünk előre. Úgy 4 napja nekiadtam a fotelt, amibe én évek óta nem ültem. Azt hiszem, kb 2 perc alatt szokott át a régi helyéről az új fotelbe, és akkora volt az öröm, hogy 3napig nem is próbált feljönni az ágyra, ami nagyon jó, de ha őszinte akarok lenni, akkor hiányzott is ;)

Tegnap este nem tudom mi változott, de arra ébredtem, hogy a lábamnál alszik, gyorsan lezavartam, és többet nem próbálkozott. Majd hamarosan kiderül ma mi lesz..

Most kis gombócként alszik hulla fáradtan a fotelben, és időnként nagyokat szuszogva piheni ki a mai nap izgalmait :)